2026.08.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.06.11
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.03.24
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.02.13
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.01.23
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
A jelenlegi legfontosabb feladat a Fukushima Daiichi atomerőműben a 3-as és 4-es blokki kiégett üzemanyagot tartalmazó pihentető medencék hűtésének biztosítása az üzemanyag további károsodásának elkerülése érdekében. A japán polgári védelem ennek érdekében előbb helikopterről vízbefecskendezéssel próbálkozott, de ez részben a sugárzási helyzet, részben az erős szél miatt nem volt megvalósítható. Ezután rendőrségi vízágyukat vittek a telephelyre és ezekkel próbálnak meg hűtőközeget juttatni a pihentető medencékbe. Nehezíti a helyzetet a 3-as blokk robbanása során szétszóródott törmelék, amit előbb el kell takarítani. A japán hatóságok nem növelik a 20 km-es sugarú kitelepítési sávot és továbbra is arra kérik a 30 km-es sugarú körön belül élő lakosságot, hogy maradjanak otthonaikban és zárkózzanak el. A többi blokk helyzetében nincs változás.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2011. március 18-án 9 órai kezdettel sajtótájékoztatót tart a Hotel Ramada Plaza Budapestben (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94. ). A sajtótájékoztatóra az OAH 20 éves évfordulójával kapcsolatos (9.30-kor kezdődő) rendezvény előtt kerül sor. Az OAH vezetői a japán atomerőmű balesettel kapcsolatos fejleményekről és az EU-ban kialakult helyzetről adnak majd tájékoztatást. Részvételi szándékáról visszajelzést kérünk március 17-én 15 óráig e-mailen (besenyei@haea.gov.hu) vagy telefonon (36-20-915-5695).
A Fukushima-Daiichi atomerőmű 1-es, 2-es és 3-as blokkjánál az erős földrengést követő cunami(szökőár) következtében komoly problémák adódtak az aktív zóna hűtésével. Az 1-es és 3-as blokkban hidrogénrobbanás történt, ez lerombolta a reaktorépület felső részét. A reaktortartály és az azt körülvevő acél primer konténment-tartály (a száraz- és a nedvesakna) feltehetően nem sérült egyik blokkban sem. Jelenleg a reaktorok és a konténment-tartályok hűtése és nyomáscsökkentés céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúznak azokba. Feltételezhető mindhárom blokknál a fűtőelem-kötegek valamilyen mértékű sérülése, a nagyobb mértékű zónaolvadás sem zárható ki. Jelenleg a legfontosabb a reaktorok (a reaktortartály és benne a fűtőelemek) és a konténment-tartályok megfelelő hűtésének biztosítása. A konténment-tartályok nyomását ellenőrzött radioaktív kibocsátással járó lefúvatásokkal csökkentették több esetben. Az atomerőmű körüli 20 km-es sugarú területről evakuálták a lakosokat. Az atomerőmű korábban karbantartásra leállított 4-es, 5-ös és 6-os blokkjánál, valamint a földrengés által érintett többi atomerőműnél 15-én hajnalig nem tudtunk komolyabb problémáról. 2011. március 15-én hajnalban a Fukushima-Daiichi atomerőmű 2-es blokkjánál is bekövetkezett a hidrogén-robbanás. Ennél a reaktornál feltételezhető a reaktort körülvevő acél konténment sérülése és az üzemanyag megolvadása is. Szintén hajnalban tűz ütött ki a 4-es blokkon a kiégett üzemanyag-tárolónál is, amelyet később eloltottak. A robbanás és a tűz következtében komolyabb mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. Az erőmű telephelyén nagyon magas sugárzási értékeket mértek, az egy óra alatt elszenvedhető dózis a munkahelyi éves dóziskorlát husszorosa volt. Az erőmű környezetében jelentősen nőtt a radioaktív szennyezettség, 30 km-es körzetben azt javasolta a japán kormány a lakosoknak, hogy zárkózzanak be (a 20-km sugarú környezetben élőket korábban evakuálták). A Fukushimától közvetlenül délre található Ibaraki Prefecturában a szokásos háttérsugárzás 100-szorosát mérték. Rövid időre Tokyo-ban is kilencszeresére emelkedett a háttér, kis mennyiségű jódot és céziumot detektáltak. Az üzemeltető cég, a TEPCO próbálja elérni a reaktorok hűtésének helyreállítását és ezzel megakadályozni a reaktorzónák és a konténmentek (további) sérülését, valamint a kibocsátás növekedését. Az EU energetikai kérdésekkel foglalkozó biztosa, Günther Oettinger március 15-én délutánra Brüsszelbe összehívta az EU érintett minisztereit, a tagállamok nukleáris biztonsági hatóságainak vezetőit és az atomerőművek vezetőit. Az ülés után Oettinger előreláthatólag informálja az Európai Parlament képviselőit. A találkozón részt vesz az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is. A magyar elnökség március 16-án reggelre összehívta Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját (Working Party on Atomic Questions). Egy szerződés keretében az Országos Atomenergia Hivatal látja el az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatóságának szakmai támogatását. Ennek keretében a hivatal munkatársai az elmúlt négy napban folyamatos információval látták el a főigazgatóságot. A kibocsátott, levegőben található radioaktív részecskéket az óceán felé sodorja az enyhe nyugati szél. Magyarországon a háttérsugárzás szintjében semmilyen változás nem tapasztalható.
Az EU energetikai kérdésekkel foglalkozó biztosa, Günther Oettinger március 15-én délutánra Brüsszelbe összehívta az EU érintett minisztereit, a tagállamok nukleáris biztonsági hatóságainak vezetőit és az atomerőművek vezetőit. Az ülés után Oettinger biztos informálja az Európai Parlament képviselőit. A magyar elnökség március 16-án reggelre összehívta Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját (Working Party on Atomic Questions).
A WNN jelentése szerint a Fukushima-Daiichi atomerőmű határán (kb. 1,5 km-re a reaktor-épületektől) - a legutóbbi robbanás után - mért legnagyobb dózisteljesítmény 8,2 milli-Sv/óra volt, ami rövid idő alatt a harmadára esett.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megerősítette, hogy a Fukushima-Daiichi erőmű bejáratánál az éjjel 1 órakor (valamennyi adat: magyar idő) mért 12 mikro-Sv/óra dózisteljesítmény 7 órára 0,6 mikro-Sv/órára csökkent. A korábban mért 400 mSv/h dózisteljesítmény pontos helyszínének és időpontjának megállapítására az üzemeltető lépéseket tesz. Az erőmű környezetében 150 személy sugárszennyezettségét mérték meg, 23 főnél végeztek dekontaminálást (a cipők, a ruházat, illetve a bőr megtisztítását).
A tokiói magyar nagykövetség tájékoztatása szerint a mai napon, magyar idő szerint 9:00-kor a japán Külügyminisztérium Gazdaságpolitikai Osztályának igazgatója, Icsikava Tomiko beszámolt a Diplomáciai Testület tagjainak, a földrengés által érintett atomerőművek állapotáról. Icsikawa igazgató többek között elmondta, hogy a nap folyamán a tokiói önkormányzat Tokió területén is radioaktív szennyezést észlelt, ami származhat a Fukusima-I erőműből. Hangsúlyozta azonban, hogy a sugárzás szintje az emberi szervezetet nem károsító, nagyon alacsony maradt (legmagasabb értéke 0.157 mikroSievert/h) annak ellenére, hogy a mai szélviszonyok a szennyezőanyagot Tokió irányába továbbították.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatói alapján: A Fukushima-Daiichi erőmű 2. blokkjánál március 14-én 22:10 kor (valamennyi adat: magyar idő) robbanás hallatszott. Március 15-én 5:50-kor tűz keletkezett a karbantartásra korábban leállított 4. blokk kiégett-fűtőelem tárolójánál. Nem zárható ki, hogy a tüzet hidrogénrobbanás okozta. A tűz következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A telephelyen 400 milli-Sv/óra dózisteljesítményt mértek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felkérte a Világ Meteorológiai Szolgálatát, hogy meteorológiai előrejelzéseiket küldjék meg valamennyi tagállamnak.
A Kyodo hírügynökség jelentése nyomán: A Fukushima-Daiichi erőműnél a helyzet kritikussá vált, az újabb robbanások során komolyabb mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. Naoto Kan miniszterelnök felszólította az erőműtől 20 és 30 km közti távolságra élőket, maradjanak elzárkózva lakhelyükön, mivel a 3. reaktor közelében a dózisteljesítmény jelentősen megnőtt. (Az erőmű területén korábban mért 400 milli-Sv/óra azt jelenti, hogy a dózis 1 óra alatt elérné az egyévi lakossági korlát 400-szorosát.) A 20-km sugarú környezetben élőket korábban evakuálták. Kan szerint ''Megnőtt a további kibocsátások veszélye''. Yukio Edano kormányszóvivő szerint a 2. és 4. blokknál bekövetkezett robbanások után kialakult sugárzási helyzet már bizonyosan negatív hatással lehet az emberi szervezetre. Az üzemeltető (TEPCO) szerint a 2. reaktorban kritikus zónaolvadási helyzet alakulhatott ki, és a konténment is megsérülhetett. A TEPCO több dolgozót felszólított a helyszín elhagyására, de a 2. reaktor tengervízzel elárasztását folytatják, hogy a zóna további melegedését, és a konténment további sérülését megakadályozzák. A zónaolvadás nem zárható ki. A 4. reaktor melletti kiégett-fűtőelem tárolóban bekövetkezett tüzet eloltották. A hatóság közlése szerint a 2. reaktorban megsérülhetett a nyomáscsökkentő kamra, amely közvetlenül a konténerhez csatlakozik. A sérülésre a kamrában beállt gyors nyomáscsökkentés utal. A Fukushimától közvetlenül délre található Ibaraki Prefecturában a szokásosnak a 100-szorosát mérték. Rövid időre Tokyo-ban is kilencszeresére emelkedett a háttér, kis mennyiségű jódot és céziumot detektáltak.
Az Országos Meteorológiai Intézet közleménye alapján: A március 15-i, legfrissebb modellfutásból alapján a Fukushimából kibocsátott szennyeződés az alsóbb szinteken a Csendes-óceán térségében marad, a magasabb szinteken azonban - jelentősen megemelkedve a légkörben - a Bering-szoroson keresztül a kanadai sarkvidék területére juthat el. Az előrejelzett trajektóriák (levegő mozgások) itt tekinthetők meg.
A Paks-Press ma reggeli jelentése nyomán:: BUDAPEST – A Japánban bekövetkezett katasztrófa után sem nőtt Magyarországon a háttérsugárzás – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Magyarországon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Magyar Honvédség, a Paksi Atomerőmű Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Bátaapáti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. közös üzemeltetésében mintegy 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét, kíséri figyelemmel annak változásait. A hat szervezet által működtetett Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) az olyan sugárzások esetleges jelenlétét, erősségét méri, amit egyetlen szervünkkel sem tudunk érzékelni úgy, mint a fénysugarakat vagy a hősugarakat. A hazai radiológiai adatok folyamatosan hozzáférhetőek a www.katasztrofavedelem.hu című honlapon a Lakossági információk, Monitoring menüpontban. A magyarországi adatok az európai uniós együttműködésben az Európai Radiológiai Adatcsere Platform (EURDEP) honlapon is publikálásra kerülnek, más európai országok adataival együtt. Fontos kiemelni, hogy a természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 60-160 nSv/óra (nanoszívert per óra, a mikro-Sv/óra ezredrésze) körül ingadozik. Ez az érték függ a mérési hely magasságtól, és a talaj típusától, vagy éppen az időjárástól. Sőt a háttérsugárzás említésekor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy minden ember teste is valamilyen szinten sugárzó anyagot tartalmaz. A hazai mérések során a radiológiai távmérőállomások adatai a BM OKF Főügyeletére és a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjába kerülnek továbbításra, ahol folyamatosan elemzik, értékelik azokat. Amennyiben a háttérsugárzás egy mérőállomáson meghaladja a 250 nSv/óra figyelmeztető szintet, az állomás erről automatikusan jelzést küld a 24 órás ügyeleti szolgálatban működő központba. Ilyen esetben a Katasztrófavédelem helyszínre irányított felderítő csoportja végez újabb méréseket, és állapítja meg a tényleges sugárzási helyzetet. Annak ellenére, hogy a Japánban bekövetkezett katasztrófa nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. A Japán földrengést megelőző napokban 57 nSv/óra minimum és 157 nSv/óra maximum érték mellett, hazánk háttérsugárzásának napi átlaga 90 nSv/óra volt. - A mai napi mérési adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az országos hát-térsugárzás jelenleg is a sokévi átlagnak felel meg – közölte az OKF.
A japán hatóság legújabb jelentése szerint a Fukushima-Daiichi erőmű 2.blokkján csökkenni kezdett a hűtővíz szintje, majd megkezdték a tengervízzel hűtést. Toshihiro Bannai, a japán hatóság (NISA)igazgatója szerint a fűtőelemek 2 órán át voltak hűtés nélkül, de a zóna nem károsodott jelentősen, és a reaktorban a nyomás sem nőtt észrevehetően. Az 1. és 3. blokkon is szünetelt egy időre a tengervíz befecskendezés, de a hűtés később folytatódott. Az erőmű környezetében a veszélyhelyzeti központokat ellátták jód-tablettákkal, de a tabletták lakossági szétosztására nem került sor.