2026.08.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.06.11
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.03.24
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.02.13
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.01.23
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
Az üzemeltető (TEPCO) magyar idő szerint éjfélkor és 1 órakor kiadott közleményei szerint: a Fukushima-Daiichi 3. blokk nagynyomású hűtővíz-befecskendező rendszere (High Pressure Coolant Injection System) leállt, és a zónaizolációs hűtőrendszer (Reactor Core Isolation Cooling System) beindítása is sikertelen volt. A biztonság érdekében, a konténmenten belüli nyomás csökkentésére megnyitották a szelepeket, a radioaktív levegő egy részét kibocsátották a levegőbe, ez a művelet magyar idő szerint március 13-án 0:41-kor befejeződött. A vízbevezetés más megoldásán dolgoznak, nem gondolják, hogy a konténmenten belül reaktor-hűtővíz elvesztés következett volna be.
A TEPCO magyar idő szerint 4 órakor kiadott közleménye szerint a Fukushima-Daiichi erőmű 3. blokkjába is megkezdték a tengervíz és bórsav befecskendezését.
A Fukushima erőműveket üzemeltető TEPCO (Tokyo Electric Power Co.) információja szerint a két telephelyen és környékén délelőtt 10 órakor (magyar idő szerint éjjel 2 órakor) a következő a helyzet: - a Fukushima-Daini (Fukushima-II) erőmű 1. és 4. blokkján előkészületeket kezdtek a konténmentben kialakult nagy nyomás (részben radioaktív levegő kibocsátásával történő) csökkentésére, - a Fukushima-Daiichi (Fukushima-I) erőmű 10 km-es körzetében rendelték el a lakosság kitelepítését.
A kitelepítési körzetet a Fukushima-I erőmű körüli 20 km-es zónára terjesztették ki.
Yukio Edano vezető kormánytisztviselő nyilatkozata: a japán idő szerint 15:36-kor (magyar idő szerint 7:36-kor) a Fukushima-Daiichi erőműben bekövetkezett robbanás nem érintette sem a reaktor, sem a konténment épségét.
A japán üzemeltető (TEPCO) a Fukushima-Daiichi erőmű 1. blokkja túlnyomásának csökkentése után felkészült a 2. és 3. blokk nyomáscsökkentésére is. Elemzők az 1. blokk zónájának megolvadását sem zárják ki. A radioaktivitás az erőmű határán meghaladta a hatósági korlátot, ezért az eseményt a nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES) a 4 (helyi következményekkel járó baleset) fokozatba sorolták. A helyi meteorológiai viszonyok szerint az esetleges radioaktív kibocsátás É-ÉK irányába, az óceán felé áramolna. A távolság és az esemény jellege következtében Magyarország területét semmilyen körülmények között nem veszélyeztetheti ez a baleset.
A japán hatóság közzétette a Fukushima környezetében járőröző mérőautók első dózismérési eredményeit. Ma hajnalban 0,07 és 5,1 mikro-Sievert/óra közti dózisokat mértek, a legmagasabb értékeket az atomerőmű bejáratánál. Az adatok értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a természetes háttérsugárzásból eredő tipikus érték Magyarországon 0,05-0,2 mikro-Sievert/óra körül ingadozik.
AZ ESEMÉNY ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA, VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEK Helyi idő szerint 14 óra 46 perckor (magyar idő szerint 8 órával korábban) Japán Honshu szigete közelében a Richter skála szerinti 8,9 erősségű földrengés történt. A rengés hatással volt a japán tengerpart észak-keleti szakaszán elhelyzekedő atomerőművekre is. Az atomerőművek reaktorai szabályosan leálltak. A Fukushima Daini erőmű négy blokkjának hűtése biztosított, de a megnövekedett nyomás csökkentése érdekében az erőművek konténmentjéből radioaktivitást is tartalmaző gőzt engedtek a szabadba. A Fukushima Daiichi erőmű 4.- 6. blokkjai karbantartás miatt álltak, az 1.- 3. blokkok külső energiaellátása megszűnt. A tartalék energiaforrásként szolgáló dízel-generátorokat a földrengést követő szökőár megrongálta. Az erőmű üzemeltetője mobil dízel-generátorokat szállított a helyszínre és állított üzembe. A japán üzemeltető (TEPCO)magyar idő szerint 7:30 órakor jelentette a hatóságnak, hogy a Fukushima Daiichi erőmű 1. blokkjában robbanás történt, ennek részletei még nem ismertek. Egyes vélemények gőzrobbanást valószínűsítenek, más források szerint hidrogén robbanás történt, egyik hír sem megerősített. Mind a Daini, mind a Daiichi erőművek 10 kilométeres környezetéből kitelepítették a lakosságot. A KÖRNYEZET SUGÁRZÁSI HELYZETE Március 12–én mobil mérőkocsikkal végeztek dózisteljesítmény mérések az erőmű közelében. A főbejárathoz közel hajnali 4 órakor 0,07 mikro-Sv/h –et mértek, ami háttérsugárzási szintnek felelt meg, ez helyi idő szerint 9:10 perckor 5,1 mikro-Sv/h –re nőt. Egy közeli megfigyelő állomáson szintén tapasztaltak megnövekedett sugárzási szintet. Itt a 0,07 mikro-Sv/h dózisteljesítmény 9:40-kor már 2,9 mikro-Sv/h –re emelkedett. A fenti sugárzási szinteknek egészségügyi következményei a lakosságra nincsen. A Japán üzemeltető jelentése szerint az elhárításban dolgozó egyik munkás mintegy 100 mSv dózisterhelést kapott.
Helyi idő szerint 14 óra 46 perckor a Richter skálán 8,9 erősségű földrengés volt Japánban a Honshu szigeten. A földrengés epicentruma 80 kilométerre keletre volt az Onigama atomerőműtől és 150 kilométerre északkeletre volt mindkét Fukushima telephelytől. A földrengésben érintett atomerőművek (Onagawa, Fukushima-Daiichi, Fukushima-Daini, Tokai Daini) működő blokkjai automatikusan leálltak és semmilyen radioaktív anyag nem került ki a környezetbe. A Rokkasho reprocesszáló létesítmény vészhelyzeti dízel generátorral üzemel. A japán nukleáris biztonsági hatóság szerint eddig sem tűzet, sem üzemzavart nem okozott a földrengés. A japán nukleáris biztonsági hatóság folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket, s tájékoztatja a közvéleményt. Az atomerőművek elhelyezkedését mutató térkép
A japán nukleáris hatóság (NISA) megerősítette, hogy a Fukushima-Daini (Fukushima-II) erőmű egyik különálló szervízépületében és az Onagawa erőmű turbinacsarnokában korábban keletkezett tüzeket eloltották. Egyik tűz sem érintett nukleáris berendezést. A hat blokkból álló Fukushima-Daiichi (Fukushima-I) erőmű 2-es blokkján – az elektromos betáplálás kiesése folytán – hűtővíz veszteséget észleltek. Bár a reaktorban még elegendő hűtővíz van, azonnal mobil generátorokat irányítottak a helyszínre, és (helyi idő szerint 21 órakor, magyar idő szerint 13 órakor) megelőző intézkedésként elrendelték az erőmű 3 km-es körzetében élő lakosok kitelepítését.
Az OAH látja el az atomrobbantások tilalmát kimondó Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty) szervezetét előkészítő bizottság nemzeti kapcsolattartási pontjának feladatait. Az előkészítő bizottság (CTBTO) nemzetközi szervezet, amelynek feladata a Szerződés szerinti globális ellenőrző rendszer működőképességének megteremtése a Szerződés hatálybalépésének idejére. A Szerződés végrehajtásának ellenőrzésére az egész világra kiterjedő mérőállomás-hálózat és a mérőállomások által szolgáltatott adatok értékelését végző adatközpont működik. A rendszer feladata annak elősegítése, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megsértését a lehető legkorábban fel lehessen ismerni. A Szerződés részes állama Magyarország is (kihirdetve az 1999. évi L. törvényben), a szerződés kellő számú aláírás hiányában azonban még nem hatályos. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (NURAF) látja el a magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pont feladatait, szervezi és koordinálja a magyarországi intézmények részvételét a különböző programokban és gyakorlatokban. A NURAF fontos célja az is, hogy a CTBTO tevékenységéről és eredményeiről minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson, ezért 2011-től hírlevelet indít, amelyben összefoglalást ad a legfontosabb eseményekről. A hírlevél első száma az alábbi linken olvasható: CTBTO Hírlevél 2011/1
Magyarország által a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nyújtott támogató program keretében az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya (OAH NURAF) a Paksi Atomerőmű Biztonsági Igazgatóság Nukleáris Biztonsági Osztályával és a NAÜ szakembereivel együttműködve 2011. február 14-18. között a Paksi Atomerőműben tanfolyamot tartott a NAÜ leendő nukleáris biztosítéki ellenőrei számára. Az egyhetes átfogó ellenőrzési gyakorlat során a NURAF munkatársai (Dr. Vincze Árpád, Dr. Vajda-Katona Tünde és Dr. Stefánka Zsolt) előadásokat tartottak és folyamatos helyszíni konzultációval segítették a tanfolyam sikeres lebonyolítását. A képzés keretében a résztvevők a nukleáris biztosítéki ellenőrzések során alkalmazott minden fontosabb ellenőrzési módszert, méréstechnikát gyakoroltak; a tervezési alapadatok helyszíni ellenőrzését, a nukleáris anyagok létesítményi nyilvántartásának áttekintését, a friss és a kiégett üzemanyagok ellenőrzésére alkalmazott méréstechnika használatát, a megfigyelési és körülhatárolási eszközök telepítését és szervízelését, a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti adatszolgáltatás során nyújtott adatok ellenőrzését, valamint a környezeti mintavételt. A tanfolyam végén az ellenőröknek gyakorlati vizsgán kellett számot adniuk a tananyag sikeres elsajátításáról.