2026.10.13
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.08.19
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.06.11
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.03.24
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
2026.02.13
Összefoglaló az ukrán nukleáris létesítmények helyzetéről
Fukushima Daiichi Atomerőmű állapota A földrengés után valamennyi működő, így az 1. és a 3. blokk is automatikusan leálltak, a külső energiabetáplálás megszűnt. A tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok a szökőár következtében megrongálódtak és működésképtelenné váltak. Így a reaktorzóna megfelelő hűtés nélkül maradt, ami a rendszer nyomásának emelkedését, valamint a fűtőelem kötegek részleges szárazra kerülését okozta. A szárazra került fűtőelemek burkolata túlhevült és felületi hőmérséklete elérhette azt az értéket, ami a cirkónium-vízgőz reakció beindulásához vezetett, hidrogén keletkezett. A reaktorok hermetikus védőépületében (konténment) túl magas értékre nőtt a nyomás, így a konténment épségének megőrzése érdekében mindhárom blokkon a hidrogén-vízgőz keverék lefúvatása mellett döntöttek. Az 1. blokkon és a 3. blokkon a lefúvatás során a hidrogén a hermetikus védőépületen kívül, a reaktorcsarnokban a levegő oxigénjével keveredve berobbant. A reaktorok és a konténment tartályok hűtésének és nyomáscsökkentésének céljából bórsavval kevert tengervizet szivattyúztak a rendszerbe. Jelenleg a blokkokon feltételezhető a reaktorban levő fűtőelemek egy részének sérülése. A hűtést biztosító rendszerek nem működnek, a 3. blokkon a konténment valószínűleg sérült. A reaktorépület mindkét blokkon a robbanások következtében megsérült. A földrengést követően a 2-es blokk is rendben leállt, majd a külső elektromos betáplálás, valamint a tartalék betáplálást biztosító dízelgenerátorok elvesztése miatt hűtési elégtelenség lépett fel a blokkon. A nyomás elkezdett növekedni a primerkörben, amelyet a biztonsági szelep rendszeresen csökkentett a konténmentbe történő lefúvatással. A folyamatos nyomáscsökkentések miatt bekövetkező hűtőközeg-vesztés hatására a zóna szárazra került, azonban később sikerült bórsavval kevert tengervíz betáplálással újra elárasztani. A zóna a kiszáradása miatt a fűtőelemek valamilyen mértékű olvadása valószínű. Később egy robbanás hallatszott az épületből, amelynek következtében a konténment sérülése valószínűsíthető. Ezt támasztja alá az is, hogy a robbanást követően a dózisteljesítmény megemelkedett a telephelyen, ami a konténment valamilyen mértékű sérülését feltételezi. A földrengés és a szökőár után a Fukushima Daiichi Atomerőmű 1÷6 blokki pihentető medencék vize nem folyt el, az esemény közvetlen következményeként az ott tárolt üzemanyag feltételezhetően nem sérült. Ugyanakkor a tartós hűtés-kimaradás következtében a hűtőközeg fokozatosan felmelegedett és részben (a jelenlegi információk szerint a 3. blokkon) vagy esetleg teljesen (a jelenlegi információk szerint a 4. blokkon) fedetlenné váltak az üzemanyag elemek, miközben hidrogén is fejlődhetett, ami a 4. blokkon is hidrogénrobbanást váltott ki. A pihentető medencék hűtőrendszerét, illetőleg magát a medencék szerkezetét a földrengés és a robbanások is feltehetően megrongálták. A tartós hűtési hiányosságok az üzemanyag akár jelentős mértékű sérüléséhez, olvadásához is vezethettek (a feltételezések szerint a 4. blokkon az üzemanyagelemek sérülése valószínűsíthető). Jelenleg egyik blokk pihentető medencéjének hűtése sem stabil. Korábban rendőrségi vízágyúkat is vittek a helyszínre, de az árnyékolás megoldása után a 3-as és 4-es blokkon végül helikopterről próbálnak hűtőközeget juttatni a kiéget üzemanyagot tartalmazó pihentető medencékbe. Az 5. és 6. blokk állapota stabil, azonban a hosszabb távú hűtés-kimaradás okozhat problémákat elsősorban a pihentető medencékben, ahol a hőmérséklet lassan emelkedik. Dózisviszonyok A Fukushima Daiichi atomerőmű 20 km-es körzetében élőket kitelepítették, a 30 km-es körzetben élőket elzárkózásra szólították fel, és felkészültek jód tabletta osztására is. A telephelyen továbbra is kizárólag az üzemeltető TEPCO, a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges dolgozói tartózkodnak. Március 16-án az erőmű telephelyének határán 300 és 1400 mikro Sv/h közötti dózisteljesítmény értékeket mértek. A telephelyen belül a maximális érékek, a főbejáratához közeli mérőállomáson volt: 10850 mikroSV/h (magyar idő szerint hajnali 0:20-6:20 között). Az elmúlt időszakban a telephelyen kívül Miyagi, Ibaraki, Tochigi, Gunma, Saitama prefektúrákban jellemzően az erőmű közvetlen környezetében illetve, az erőműtől délre mértek a háttérsugárzáshoz képest megnövekedett szinteket. A legmagasabb értékeket Mito (Ibaraki perefktúra) településen detektálták (1 mikroSv/h) magyar idő szerint március 15-én 9 és 22 órakor. A hozzáférhető sugárzási adatok mindenhol csökkenő tendenciát mutatnak. A március 17-i adatok alapján a sugárzási szintek Japán teljes területén normál, a háttérsugárzás értékeit mutatják, kivéve Miyagi, Ibaraki, Tochigi prefektúrákat ahol a normál értéknek körülbelül a kétszeresét mérték. Az eddigi eseményeket értékelve megállapítható, hogy a Japánban a Fukushima Daiichi telephelyén kialakult nukleáris veszélyhelyzet miatt bekövetkezett radioaktív kibocsátásnak Magyarországra nincs hatása. Az is látható, hogy a földrengés és a szökőár hatásának leginkább ez az atomerőmű volt kitéve. A többi atomerőművi blokk vagy stabil, leállított állapotban van, vagy problémamentesen üzemel.