Hírek az EU-ból

Lett fizikatanár az energiaügyi biztos Az EU Bizottság energiaügyi biztosának a lett Andris Piebalgs-t választották. A Kovács László helyére került, eredetileg fizikatanári diplomával rendelkező 48 éves politikus, a kormányzatban a kilencvenes évek első felében oktatási, pénzügyi és külügyminiszter-helyettesi posztokat is betöltött. 1998 óta a lett kormány rendkívüli és meghatalmazott EU nagyköveteként dolgozott Brüsszelben. Meghallgatásán a nukleáris energiával kapcsolatos kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy “jelenleg az atomenergia az EU energiaforrás összetételének jelentős tényezője”. A nukleáris biztonságra és a radioaktív-hulladékok kezelésre vonatkozó – 2004. szeptemberében a Bizottság által újra előterjesztett – módosított “irányelv-csomagot” fontos lépésnek tekinti az EU magas szintű általános nukleáris biztonsági színvonalának fenntartására. E cél eléréséhez az Európai Parlament segítségét is kéri. Hangsúlyozta a sugárvédelmi és biztosítéki ellenőrzések fontosságát, amelyben – az Euratom Szerződés felhatalmazása alapján – számít a több mint 300 “Euratom ellenőr” munkájára is. A nukleáris kutatás területén szerinte is kiemelt jelentősége van az ITER (Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) fejlesztés támogatásának.

Andris PIEBALGS Vita a fúziós reaktor (ITER) helyszínéről Az év végéig “teljes gőzzel” folynak az ITER-rel kapcsolatos tárgyalások. A hat legfontosabb lehetséges partner (az EU (Euratom), Oroszország, Kína, USA, Japán és a Koreai Köztársaság) jelenleg két táborra szakadt. Az ITER európai helyszínéhez (Cadarache, Franciaország) ragaszkodó Európai Közösség mellett áll egyelőre Oroszország és Kína is. A mintegy tíz év alatt elkészülő reaktor építési költségeinek kb. 40%-át fedeznék az EU közös költségvetéséből. Az építési és üzemeltetési költségek (20 év üzemidőt feltételezve) a 2000-es árakon számolva összesen mintegy 10 millárd eurót tesznek ki. ITER épület terv (Cadarache) Bulgáriai atomerőművi blokkok leállítása A 2007-ben esedékes EU csatlakozásra váró Bulgária – vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2003-ban bezárta a Kozloduj Atomerőmű 1-es és 2-es blokkjait, míg 2006-ban várható a 3-as és 4-es blokkok végleges leállítása és leszerelése. A jelenleg folyó csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió pénzügyi segítséget ígért a leszerelés elősegítése, a konvencionális erőművi szektor környezetvédelmi célú korszerűsítése, valamint a villamosenergia-hálózat és elosztórendszer modernizációja érdekében. A támogatás összege 210 millió euró, amelyhez a 2007-2009 közötti időszakban Bulgária három egyenlő részben jut majd hozzá az EBRD-n keresztül. A Kozloduj atomerőmű