Értékelés

A magyarországi nukleáris létesítmények tevékenységének hatósági értékelése

Az Országos Atomenergia Hivatal évente értékeli a felügyelete alá tartozó nukleáris létesítmények – a Paksi Atomerőmű (PAE), a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technológiai Intézetének Oktatóreaktora (BME NTI OR) és a Budapesti Kutatóreaktor (BKR) – biztonsági teljesítményét. A nukleáris létesítmények üzemeltetését minősítő biztonsági teljesítmény sok szempontot figyelembe vevő értékelés eredményeként áll elő. Az értékelés a mennyiségi mutatókkal kifejezhető jellemzők mellett a mérnöki és a biztonsági megítélés eszközeit is alkalmazza.

A biztonsági teljesítmény értékelése a hatósági ellenőrzések eredményein, az üzemeltetési adatokon és az üzemeltetés során bekövetkezett események vizsgálatán, elemzésén alapul. Az értékeléséhez az OAH:

1) gyűjti az üzemeltetési adatokat, és azokból trendeket képez; 2) gyűjti, felülvizsgálja és értékeli az év során bekövetkezett eseményeket; 3) elvégzi az események biztonsági értékelését; 4) elvégzi az események valószínűség-alapú értékelését; 5) kiemelten vizsgálja az emberi hibából származó és az ismétlődő eseményeket; 6) a biztonságimutató-rendszer segítségével átfogóan értékeli a biztonsági teljesítményt.

Az értékelés során az OAH figyelembe veszi a nukleáris létesítmények potenciális veszélyességének mértékét is. A biztonsági jellemzők értékelési kritériumait az OAH úgy állapítja meg, hogy azok figyelembe vegyék a biztonsági teljesítmény elért szintjét és az atomenergia alkalmazásának biztonságával kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, ugyanakkor segítsék az engedélyeseket a biztonsági teljesítmény növelésében. A legjelentősebb nukleáris létesítmény, a Paksi Atomerőmű esetében a hagyományos értékelési technikák mellett az OAH 2001. óta alkalmazza a biztonsági mutatók rendszerét is a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott módszertan szerint. A biztonsági mutatórendszer rövid leírása az alábbi dokumentumban található.

Az atomerőművi tapasztalatok alapján az OAH kialakította, és 2005. óta alkalmazza a biztonsági mutatók rendszerét az OAH által felügyelt többi nukleáris létesítményre is. Az értékelés tehát valamennyi létesítmény esetében támaszkodik a biztonságimutató-rendszer eredményeire is. Az üzemeltetés biztonsági jellemzőinek monitorozása és elemzése az esetleges biztonsági problémák korai felismerése mellett adatokat szolgáltat az OAH felügyeleti tevékenységének tervezéséhez, és hatósági intézkedéseknek is alapját képezheti.

A biztonsági mutatórendszer

Az üzemeltetés-biztonság értékelése sok szempontot figyelembe vevő, számszerűen kifejezhető jellemzőkkel – biztonsági mutatók segítségével – történik. A mutatók mellett a mérnöki biztonsági értékelést változatlanul alkalmazza a hatóság, mert a létesítmény biztonsági teljesítménye csak összetett értékelés eredményeként állapítható meg. Sok esetben csak az előző évek hasonló eredményeivel, teljesítménymutatóival való összevetés hoz eredményt.

A mutatók megfelelő megválasztásával lehetőség nyílik a nukleáris létesítmény folyamatos monitorozására, a változások értékelésére, a romló tendenciák korai azonosítására. Az eltérések felismerése esetén a hatóság megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet, megelőzve a biztonság elfogadható szint alá csökkenését. Az OAH a mutatókat létesítményenként három fő értékelési terület köré csoportosítja:

PAE · egyenletes üzemeltetés, · kockázatmentes üzemeltetés, · biztonság iránti elkötelezettség;

KKÁT · egyenletes üzemeltetés, · alacsony kockázat melletti üzemelés, · biztonságtudatos üzemvitel;

BME NTI OR · egyenletes üzemvitel, · kis kockázat melletti üzemelés, · biztonságtudatos üzemeltetés;

BKR · egyenletes üzemelés, · kis kockázat melletti üzemelés, · biztonságtudatos üzemeltetés.

Az értékelési területek részterületekre, ezek biztonsági mutatókra, illetve jellemzőkre oszlanak az alábbi példa szerint:



A biztonsági jellemzőket a hatóság egyedileg meghatározott kritériumok szerint értékeli, és színkóddal látja el az alábbiak szerint:

„zöld”: A biztonsági jellemző zöld mezője a hatóság által megfelelőnek tartott határértékig terjed. A zöld mező értékeit a hatóság elfogadhatónak tartja, további intézkedést vagy fokozott odafigyelést nem lát szükségesnek. Romló trend vagy a sárga mező határértékéhez közelítő érték esetén az engedélyes – a problémát felismerve – megelőző intézkedéseket tehet.

„sárga”: A figyelmeztető, sárga mező határai a kívánatos értéktől való eltérésre figyelmeztetnek, de a hatóságilag megengedhető tartomány határain belül. A sárga tartományba tartozó jellemzőket fokozottan kell figyelni, és az engedélyessel intézkedési tervet kell készíttetni a kedvezőtlen minősítés megszüntetése érdekében. Az intézkedési terv végrehajtására a hatóság levélben szólítja fel az engedélyest, és a terv teljesítéséről az időszakos jelentések felülvizsgálata, valamint célellenőrzések során győződhet meg. A sárga szín a biztonsági tartalék kismértékű csökkenésére figyelmeztet, de nincs szükség közbelépésre, mert még mindig a hatósági tartományon belül van.

„piros”: A biztonsági jellemző javítandó, azaz a jövőben mindenképpen nagyobb odafigyelést igényel, piros mezőjének alsó határa a hatóság által jóváhagyott érték, vagy – szabályozott érték hiányában – egyedileg meghatározott kritérium. Az engedélyesnek intézkedési tervet kell készítenie, amelyet a hatóság – szükség esetén – az általa fontosnak tartott feladatokkal kiegészítve rendel el. Az intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtásáról az engedélyesnek a rendszeres jelentések keretében kell beszámolnia, illetve a hatóság célellenőrzés keretében ellenőrzi a feladatok végrehajtásának előrehaladását. A piros színű jellemző önmagában nem jelenti, hogy a biztonság elfogadhatatlan lenne az adott létesítményben, de mindenképpen jelzi, hogy a biztonsági tartalék csökkent, ami indokolja a jelenség részletesebb vizsgálatát és az adott jellemző javítása érdekében beavatkozásra van szükség.

„fehér”: A biztonsági jellemző nem ismert. Adathiány, vagy értelmezhetetlen adat miatt a jellemző nem képezhető.

A biztonsági mutatók összefüggő, de egymással nem helyettesíthető biztonsági jellemzőket fognak össze, ezért a biztonsági mutató szín szerinti értékelése a benne szereplő biztonsági jellemzők közül a leggyengébb minősítésűeknek a színe alapján történik.

Az adott területet nemcsak a mutatókat minősítő színek alapján, hanem más szempontok szerint is kell értékelni annak érdekében, hogy a mennyiségileg kifejezhető biztonsági jellemzők mellett az egyéb forrásból szerzett információkat is figyelembe lehessen venni.

A létesítmények biztonsági teljesítményének megállapításához használt létesítmény specifikus jellemzők felsorolása az 1. számú mellékletben található. A létesítmények különbségéből adódóan a biztonsági értékeléshez is más-más jellemzők szükségesek. A jellemzők és mutatók számát a következő táblázat tartalmazza:



Az egyes területek mutatóinak összefoglaló értékelési eredményeit az OAH honlapján található dokumentumokban létesítményenként mutatjuk be. Az eredmények az egyes jellemzők értékein és a jellemzők értékelési kritériumainak megfelelő színkódon alapulnak.